Részvételi demokrácia, civilség

idézetek, okosságok, levelek, felhívások

Ülésezett a Nemes Tanács

A civil szervezet idei utolsó ülésén összegezték az eddigi eredményeket és jövőbeli terveket. November 21-én a Boróka Civilházban Végső István ügyvivő tájékoztatta a megjelent tagságot a jelenlegi helyzetről. Az ország és a város mostani állapotában továbbra is kevés az esély a teljes civil kibontakozásra, pedig soha nem volt ennyire szükség a társadalmasításra. Komoly nehézségekkel néz szembe minden helyi egyesület, alapítvány és tenni akaró ember. Rengeteg bürokratikus és rossz szándékú akadálya van a civil kurázsi segítő szándékú ötleteinek megvalósítására. Az ülésen többek között felmerült a sportpályák, a kulturális és közművelődési átalakítás, a csatornázási kivitelezések, az idegenforgalom illetve városmarketing hiányának valamint több más a várost érintő közéleti ügynek a kitárgyalása. Néhányan láttak esélyt a problémák a közmeghallgatás fórumára való citálásában. A Halasi Nemes Tanács továbbfolytatja munkáját és várják a lakossági javaslatokat városunk jobbítása érdekében. (2012)

„A polgárok részvétele a döntéshozatalban a demokrácia létfontosságú eszköze”

(Margot Wallström, az Európai Bizottság intézményi kapcsolatokért és kommunikációs stratégiáért felelős alelnöke)

Részvételi demokrácia az USA-ban

, ha egy közösség arra ébred, hogy valamelyik nyűgét egy állampolgári tanács keretében akarja feldolgozni, a LOKA Intézet pénzzel, módszertannal, szakmai támogatással siet a helyszínre. (wikipedia.hu)

A részvételi demokrácia

egyik legjobb példája, gyakorlati megjelenése, az "Állampolgári Tanács" nevű módszer követése, amely lényege hogy a közösség tagjainak a kérésére ajánlásokkal záruló sajátos vitafolyamatot hoznak létre. A megbeszélő testület tagjai a közügyben érdekelt felek képviselőiből, mint például önkormányzati tagokból, szakértőkből, helyi lakosokból, természetvédőkből, gazdaságilag érdekelteket személyekből, szabályozó szerv megbízottjaiból, támogatókból és ellenzőkből áll, amely meghatározza a megtárgyalandó változatokat, kiválasztja az állampolgári tanács tagjait és a moderátor személyét. Így létrehozzák az állampolgári tanácsot, mely rendszerint 12-16 fős testület, akik lehetnek egy kistelepülés vagy akár egy nagy területi egység kiválasztottjai. Az állampolgári tanácsban igyekeznek összes érintett csoportot, értéket, feltérképezni, megjeleníteni és a közömbös társadalmi csoportokból is személyeket beválasztani. A kiválasztott emberek rendszerint kisebb-nagyobb csoportokba verődve, majd együtt üléseznek egy-két napig, hogy az adott téma különböző nézőpontjairól meghívott szakértők segítségével próbáljanak minél világosabb összképet kapni. Utána nyilvános vitában előzetesen jóváhagyott keretek között keresik a megoldást, a moderátor segítségével. A moderált vitafolyamatban mindenki egyenlő esélyeket kap, a záródokumentumba pedig mindenki ajánlása belekerül. A folyamat létjogosultsága nyilván attól függ, miként valósítják meg az érintettek az ajánlásokat. A költség rendszerint azé, aki a kérdés gazdája, a közérdekről szóló viták támogatása rendszerint közpénzből történik. (wikipedia.hu)

Kedves halasi polgártársak!

A Halasi Nemes Tanács (HNT) a maga nemében egyedülálló civil kezdeményezésként jött létre 30 évvel ezelőtt Széchenyi István, Bibó István és Nagy Szeder István szellemében. Mint civil szerveződés városa mindenkori vezetésének tanácsadója, animátora és élő lelkiismerete szeretne lenni Kiskunhalas megújulását szolgálandó.

A HNT arra törekszik, hogy mind reform-elképzeléseiben, mind pedig a mindenkori folyamatok kritkájában a bölcsesség, az igazságosság, a bátorság, a mértékletesség, és mindenekelőtt a felelősség vezérelje. Felelősség önmagunkért, a mieinkért, hazánkért, emberiségért és természetesen Kiskunhalasért. A HNT azért is tenni akar, hogy az ellenségekből nemes ellenfele, az ellenfelekből pedig egymással tisztességesen versengő, diskuráló, identitásunkat megőrizve együttműködő felek (felebarátok) legyenek. Nem homogezinálni, hanem integrálni szeretnénk a halasiak sokféleségét, felmutatni a különféle értékeket, kiállni a minőségek mellett.

A Halasi Nemes Tanácsnak nincsen értelme sem a fiatalok, sem az öregek nélkül, sem a hagyományőrzők, sem az újítók nélkül, sem a tisztességes és jó minőségű konzervatívok, sem a hasonló liberálisok, szociáldemokraták és zöldek nélkül, sem a vallásos, sem a nem vallásos humánus eszmékben hívők nélkül. Mindezért mindenkit várunk közénk: beszélgetni, álmodozni, tervezgetni, cselekedni. 2010. január, Kamarás István

Halasi Civil Felhívás!

Kérjük a politikai kampány résztvevőit kíméljék meg az így is sok vihartól megtépázott valódi civil szervezeteket attól, hogy önmagukat teljesen jogtalanul és mögöttes tartalom nélkül „civileknek”, „civil szerveződéseknek”, „civil szövetségeknek” nevezik! A civil: a társadalomért cselekvő, hasznos polgár, és nem a politikai hatalomért küzdő, magát szakértőként reklámozó személy. Pontosan tudjuk, hogy a mostani politikai kampányokban a pártnevek, a politikusok nem vonzóak, ezért próbálkoznak a pártok és pártkatonák az ettől való elhatárolódással. Ebben sajnos, a helyi média is partner, és teljesen dilettáns módon átvette és használja a civil szót. Ám felhívjuk a figyelmet, hogy a valódi civil nem akar politikai, önkormányzati, állami hatalmat magának, a valódi civil nem kampányol kopogtató cédulákért és szavazatokért. A valódi civil egyenlően távol tarja magát a gazdaságtól, a politikától és az államtól!

Jogilag sem tiszta dolog, ha egy politikai, állami, önkormányzati hatalomért viaskodó szerveződés civilnek mondja magát! Az ügyészségek, bíróságok általában úgy fogadják el a valódi civil szervezeti alapszabályokat, ha ez benne van: „Az Egyesület politikai pártoktól - még a céljai eléréséhez sem - sem anyagi sem egyéb támogatást, adományt nem fogadhat el, ilyet nem kérhet; politikai pártoknak semmilyen támogatást nem ajánlhat és nem nyújthat. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független.” A hatályos magyar törvények szerint a civil szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján létrejött egyesület, alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a létesítő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt)! Egyben sajnáljuk, hogy a most hevesen „civil” szót használókkal eddig nem sikerült találkoznunk halasi civil fórumokon, megbeszéléseken, kezdeményezéseken, programokon. A helyi civil szféra közösségi találkozópontjainál nem tudtunk velük eszmét cserélni a civilségről. Nem láttuk, hogy eddig személyükkel, segítségükkel vagy javaslataikkal valaha is támogatták volna a halasi civil oldalt!

Mi, civilek a kultúráért, a családokért, a hagyományápolásért, a sportért, a közösségekért, a természetvédelemért stb. teszünk önzetlenül, hasznosan próbálunk cselekedni, tenni, élni, és másokat is erre az útra hívni. A mostani kampányban a civil szó elhasználódik, és mi, civilek igen kínos helyzetbe kerülünk ettől. Megkérjük az új köntösbe bújt pártkatonákat, a politikai marketingeseket, a sajtót, hogy ne használják a civil szót, ha nem ismerik a tartalmát! Ne éljenek vissza azzal, hogy a mai magyar lakosság 99%-a irtózik a „párt” és „politikus” fogalmaktól, és ne rántsanak magukra „civil jelmezt”. Attól nem válik senki sem civillé, hogy nem meri felvállalni a pártigazolványát, a politikai hovatartozását, és most egy számára ismeretlen fogalom mögé rejtőzik! Kérjük, hogy a civil helyett a politikai célú társadalmi egyesülés kifejezést használják szervezeteik megnevezésénél. Ne keveredjen össze a non-profit, politikailag független, közérdekű civil szervezet fogalma a politikai hatalomért viaskodó csoportokéval. Kérjük a jelölteket és a médiamunkásokat, hogy ne használják a civil fogalmat, ha annak nem felelnek meg a szerveződések, amikre aggatják! Köszönjük a halasi civil ügy érdekében! Kelt, Kiskunhalas, 2010. augusztus 12., Halasi Civilek

Abai példa

Az abai részvételi demokrácia intézményesítésének kész a programja. Először is a 24 (majd összesen a harminc) választott civil képviselő létrehozta a saját civil fórumát. Az abai civil szervezetek képviselői szintén megszervezik saját községi/városi koordináló testületüket és képviselőket választanak. Az abai önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg szabályozott feladatát. Az abai cégek, vállalkozások (gazdasági társaságok) szintén választanak képviselőket. Végül az Abán működő egyházak is megválasztják képviselőiket. Ez összesen 56 képviselő. Az öt testület, illetve képviselet aztán megszervezi a „csúcsszervezetet”, amely Abai Magisztrátus nevet kapja. Ez 2007. tavaszán alakul meg ünnepélyesen. Ez tekinthető helyi parlamentnek is, avagy a helyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. De ez a régi logika. Egyik sem teljesen ez, de még nem lehet tudni, hogy igazán mi lesz. Annyi bizonyos, hogy a részvételi demokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az abai e-önkormányzás és e-közigazgatás létrejön, hiszen attól kezdve az Abai Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális népszavazást is tarthat. (http://lmv.hu/node/4933)

A részvételi demokrácia megvalósításának jogi keretei Európában

Az alulról történő állampolgári kezdeményezés ideális állapotát kívánta előmozdítani az EU alkotmánytervezete is (I-46 cikkely, 4. §), amikor konkrétan meghatározza az állampolgári részvétel négy fő területét: 1. Javaslattételi jog: minden állampolgárnak jogában áll javaslatokat tenni az őt érintő témákban; 2. Informálás és informálódási jog: minden állampolgár számára biztosítani kell az információkhoz jutás lehetőségét, beleértve a más állampolgárok által tett javaslatok és ellenérvek megismerését; 3. Vitatkozás joga: minden állampolgárnak joga van az újrainformálódáshoz, saját nézeteinek kifejtéséhez és új javaslattételhez, respektálva mások személyiségét és véleményét; 4. Döntési jog: az állampolgároknak jogukban áll a megfelelő szinteken (lakókörzet, városnegyed stb.) véleményüket szavazás útján kinyilvánítani nemcsak a választott képviselő személyét illetően, hanem minden olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti életüket.

A ’90-es évek közepétől a lisszaboni stratégiában meghirdetett információs társadalom és tudásalapú gazdaság megvalósításának programja új helyzet elé állította a civil szerveződéseket, hiszen a társadalom elutasítása vagy passzivitása az információs kor kihívásaival szemben Európa versenyképességének növekedésének legfőbb akadályává vált. A lisszaboni stratégia félidős értékelése rámutatott arra, hogy a civil társadalom és az önkormányzatok és nemzeti kormányzatok, valamint az uniós intézmények közötti partnerségi viszony hiányosságai a térségi/nemzeti jövőkép és a fejlesztési programok kialakításában nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a célkitűzések nem vagy csak részlegesen valósultak meg, s hogy Európa versenyképessége csak kismértékben növekedett. A 2005-ben újraindított lisszaboni stratégia ezért minden szinten az „új partnerség” programját hirdette meg. A civil aktivitás növelése érdekében a nyilvánosság, az átláthatóság, a helyi részvételt biztosító részvételi demokrácia erősítése, mint a fejlődés motorja került a program középpontjába. (Ugrin Emese A részvételi demokrácia, mint az organikus államszervezés modellje)

Kiskunhalasért civilként
Halasi Nemes Tanács

Kiskunhalas, 6400

Kossuth u. 21.

Mobil: 06-30-8576-077

nemestanacs@gmail.com